Bálnák háttérkép kategória




A Bálnák kategória háttérképei 1-től 30-ig, összesen 30 db háttérkép


Gyilkos bálna és kölyke
Kék bálnák rajz
Fóka
Vízből kiemelkedő bálna
Bálna az út fölött
Óriás bálnák akváriumban
Foltos cápa
Kák bálna a víz felett
Gyilkos bálna és az ember
Bálna uszonya
Gyilkos bálna uszonyok
Bálna úszik az óceánban
Bálna farka
Kölyök bálna
Bálna csapás
Bálna uszonyok
Gyilkos bálna, víz
Bálna uszony, hajó
Bálna, tenger
Bálna ugrás
Bálna farokcsapás
Bálna csobbanás
Gyilkos bálna, Antarktisz
Bálna uszony, óceán
Kék bálna csobbanás
Szürke bálna uszony
Bálna, naplemente
Bálna farok
Gyilkos bálna, borja
Bálna uszonyok



A cetek (Cetacea) az emlősök osztályának egyik rendjét alkotják. A legújabb genetikai alapú rendszertan a ceteket a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja. Ez azonban még nem terjedt el eléggé, ezért a ceteket továbbra is külön rendként tárgyaljuk. A cetek rendjébe tartoznak a bálnák és a delfinek, valamint a kihalt Archaeoceti („őscetek”).

Mint minden emlős, a cetek is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, melegvérűek, utódaikat szoptatják. A cetek szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs szőrzetük.

Az emlősök ügetéséből átörökölt, a gerincet függőlegesen hullámoztató mozgással úsznak, szemben a halak és hüllők oldalirányban hullámzó mozgásával. Ennek megfelelően farkúszóik is vízszintesek.

A cetek nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2–30 m, tömegük 30–150 000 kg. Közülük kerül ki minden idők legnagyobb állata, a kék bálna.

A cetek kicsinyét olykor borjúnak nevezik.

Anatómia

A cetek szervezete a vízi életmód követelményei szerint alakult át. Mellső lábaik uszonyokká alakultak. Hátsó lábaik teljesen elcsökevényesedtek, kívülről nem láthatóak. Farkuk végén a halakéhoz hasonló, de vízszintes állású farokuszony fejlődött ki. A legtöbb cetfajnak hátuszonya is van.

Bőrük alatt vastag zsírréteg van, amely részben energiatartalékul, részben hőszigetelésként szolgál. Szívük más emlősökhöz hasonlóan két kamrából és két pitvarból áll.

A fejük tetején levő orrnyíláson át lélegeznek. A szilásceteknek két, a fogasceteknek csak egy orrnyílásuk van. Amikor az állat a felszínre emelkedve kifújja a levegőt, a kicsapódó pára jellegzetes alakú felhője láthatóvá válik. Képesek hosszú ideig (az ámbráscet több mint 120 percig) levegővétel nélkül a víz alatt maradni. Légzésük nem automatikus, emiatt csak úgy képesek aludni, hogy agyuk egyik féltekéje mindig éber állapotban marad.

Életmód

A cetek közül egyes fajok mikroszkopikus planktonnal táplálkoznak, mások nagytestű állatokkal táplálkozó ragadozók.

Evolúció

A cetek valamennyien szárazföldi emlősök leszármazottjai. A DNS-ek összehasonlítása alapján a párosujjú patások közé tartozó vízilófélékkel (Hippopotamidae) állnak a legközelebbi rokonságban. A cetek ősei kb. 50 millió éve tértek át a vízi életmódra. A filogenetikus rendszertan a ceteket nem külön rendnek tartja, hanem a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja.


Ajánló más háttérkép - kategóriáinkból