Patások háttérkép kategória




A Patások kategória háttérképei 1-től 38-ig, összesen 38 db háttérkép


Oryx Antilop
Szarvas, őz
Őz a réten sétál
Őz, nagy fülek
Antilop naplemente
Őzek megpihennek a fa tövében
Őz leskelődik
Szarvas legel
Szarvas fekszik
Szarvasok harcolnak
Gerenuk, Central Ethiopia
Szarvas legel, nagy agancs
Szarvas legel a tóparton
Gémszarvas fekszik, óriási agancs
Szarvas előre néz
Gida az erdőben
Rénszarvas Riverbank Yellowstone
Elk, Yellowstone Nemzeti Park, Wyoming
Őzgida pihen
Gida alszik
Szarvas az erdőben, festmény
Gida hátranéz
Hegyi kecske, Kolorado
Hegyi kecske Montana
Szarvas figyelmes
Szarvas család, tél
Kis őz alszik
Antilopok ugranak Kenya Afrika
Őzike figyel
Impala
Szarvas iszik, tél
Black Lechwes
Szarvasbika, Alaszka
Kis őzike
Szarvas család télen
Szarvas figyel
Kecske, rossz idő
Őz hátrafele néz



A patások az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát. A patások hagyományos felosztása: páratlanujjú patások (Perissodactyla), párosujjú patások (Artiodactyla), földimalacfélék (Tubulidentata), előpatások (Hyracoidea), tengeritehenek (Sirenia), és ormányosok (Proboscidea). Közismert példái a ma élő patásoknak a ló, zebra, szamár, szarvasmarha, bölény, rinocérosz, teve, víziló, kecske, disznó, birka, zsiráf, okapi. Páratlanujjú patások (Perissodactyla) és párosujjú patások (Artiodactyla) teszik ki a patások többségét, felölelvén a nagy szárazföldi állatok túlnyomó részét.

Az előpatások (Hyracoidea), a tengeritehenek (Sirenia) és az ormányosok (Proboscidea) rendje alkotja a Paenungulata taxont (ebbe a rendszertani csoportba tartoznak a már kihalt Embrithopoda és Desmostylia rendek is). A földimalacfélék (Tubulidentata) is patásnak tekintett kategória.  Néhány újabb tanulmány a Pseudoungulata klád segítségével a földimalacféléket (Tubulidentata) a Paenungulata rendszertani csoporthoz kapcsolta. Genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek az állatok nincsenek közeli rokonságban sem a párosujjú patásokkal (Artiodactyla), sem a páratlanujjú patásokkal (Perissodactyla).

A Patások családfája

A patákon túl a legtöbb patásnál visszafejlődtek a szemfogak, gumós zápfogak alakultak ki, a tálusz pedig egy rövid, erőteljes fejjel rendelkezik.

A legtöbb modern patás esetében a radius és ulna a mellső végtagban teljes hosszában egyesült; a korai patásoknál, mint például az arctocyonids, nem található meg ez a különleges csontvázstruktúra. A radius és ulna egyesülése megakadályozza, hogy egy patás forgassa az első végtagját.  A patások gyorsan elterjedtek az Eocén korban, de úgy gondolják, hogy eredetük egészen a késő Kréta korig nyúlik vissza.




Ajánló más háttérkép - kategóriáinkból